Ahol a bibliai özönvíz utáni újjászületés kezdődött, ahol az arab világ véget ér, a hegyek
magasában és a hegyeken túl van Kurdisztán. Az Araráttól a Zagroszig mindenütt hegyek. Lakói hegyi népek, s ma is, mint történelmük során oly sokszor államilag a környék minden országában, viszonylag összefüggő területen élnek. Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, a törökországi Van-tó, az iráni Urmia-tó és a Zagrosz hegység észak-nyugati vonulata és a Tigris folyó határolta. 350 000-400 000 kilométernyi területen mintegy 8-10 millió kurd él. Hozzávetőlegesen Törökországban 5-6 millió, Iránban 2,5- 3 millió, Irakban 1,5-2 millió, Szíriában 400-500 ezer. A kaukázusi országokban mintegy 600 ezer, de több ezren Afganisztánban is élnek. Pontos létszám adatok azért nincsenek, mert a kurdok rendszerint nagyobbnak tüntetik fel népüket, az egyes országok hivatalos statisztikái viszont szándékosan kevesebbet vallanak be. Manapság a világban 30 millió kurdról beszélnek.
Az indogermán nyelvcsalád iráni ágához tartozó kurdok eredete ismeretlen, de nagy valószínűséggel több ezer éve élnek e területen, őslakók Sok kutató tartja úgy, hogy azoknak a gutiknak, /gutu, guti / a leszármazottai, akik már i.e. a harmadik évezred végére beírták nevüket a történelembe. A különös nyelvűnek tartott nép lakóhelye a Zagrosz-hegység volt, s innen csaptak le harcos törzseik feldúlva és elfoglalva Abhadot és Sumér egy részét.
Sarrukin birodalmát /i.e. 2370-2310 k./ a gutuk / gutik / döntötték meg. Ők söpörték el II.Sarrukin birodalmának maradványait. Királyaik jegyzékéből derül ki, hogy egy évszázadon át uralkodtak Akhad területén. Az akhad királyok birodalmuk keleti határainak védelmében a betörő gutik ellen állandó küzdelmet vívtak, de semmi sem tudott ellenállni a kemény hegyi törzsek vad harcainak. Hamarosan elfoglalták majd egész Mezopotámiát, s a meghódított ország tűz és kard martaléka lett. E korszakból ránk maradt sumér és semita feliratok szemléltetően írják le a szerencsétlen, elpusztított ország elnyomatását és nyomorát.Így pl. egy felirat hosszan sorolja fel azokat a városokat,melyeknek leányai a gutik miatt sírtak. Egy sumér himnusz a következőképpen írja le a gutik kegyetlenkedéseit:
Az ország kegyetlen ellenség kezében Az istenek fogságba hurcolva A lakosságot dézsmák és adók sújtják Elpusztultak a csatornák és öntözőművek Nem hajózható már a Tigris A mezőket nem öntözik A mezők nem adnak termést
Sumér déli vidékén néhány város uralkodójának sikerült megváltaniok magukat, illetve városukat, így viszonylagos nyugalmat élveztek. Így például Gudea potesi súlyos adók, becses ajándékok, aranyrudak, drága fémkészítmények, trónszékek és értékes fegyverek árán tudta városát az idegen betörés ellen megvédeni.
A gutik a meghódított mezopotámiai területek felett ötnegyed évszázadig uralkodtak. E korszak vége felé a kulturális szempontból elmaradott guti törzsek bizonyos mértékig már elsajátították Akhad és Sumér népeinek fejlettebb műveltségét.A gutik királyai átvették a sumérek ősi, magasabb rendű kultúráját, felirataikban pedig az akhad nyelvet kezdték használni. Az ország lakossága mégis gyűlölte az idegeneket. Végül is a fokozatosan erőre kapó Sumér nyílt harcot indított idegen urai ellen. Uti-hegal Uruk királya megtámadta Tiriqan-t, a gutik királyát, csapatait szétverte, őt magát foglyul ejtette. Így ért véget a gutik uralma Mezopotámia fölött. / i.e. 2070 k./ A gutik ismét a hegyekbe vonultak vissza.
Az asszír feljegyzésekben a ma is élő kurd törzsek nevével találkozhatunk Xenophonnál is, aki a mai Bagdad környékéről vezette vissza " tízezer halhatatlanját " Görögországba a cunaxai csata után, heves harcokat volt kénytelen vívni a kurd hegyilakókkal: Kurdukhiaknak nevezi őket.
Marco Polo írta a kurdokról:" A hegyvidéken él egy népfaj, a nevük kurd, egy részük keresztény, más részük mohamedán. Elvek nélküli népség, akiknek az a foglalkozásuk, hogy kirabolják a kereskedőket."
Kiemelkedő kurd hadvezér volt Soloh-ad-din / Szaladin / kurd Ejjubida dinasztiához tartozó szultán. A harmadik keresztes háború idején Nureddin szíriai szultán hadvezéreként harcolt Egyiptom ellen, felvette az egyiptomi szultán címet, Kairót fallal vetette körül. Nureddin halála után hatalmát Szíriára is kiterjesztette. Harcban állt a jeruzsálemi királysággal, győzelmet aratott a keresztesek felett a Genezáret-tó mellett. Bevette Jaffát, Akkont,Sidont, Beirutot,Askalont és Jeruzsálemet is. I.Oroszlánszívű Richarddal fegyverszünetet kötött és engedményeket tett a keresztény zarándokok és kereskedők számára.
Az iszlám elterjedésével a kurdok is muszlimokká lettek. A szunnita ág szufi szektájához csatlakoztak. E vallási csoportban különös szerepük van a derviseknek, illetve az élükön álló Mahdinak. / megszabadító, megváltó /
A kurdok között mind a mai napig kisebb számban vannak siíták, sőt keresztények is.
A történelmi hitelességhez tartozik, hogy a kurdoknak a mindenkori hivatalos rendszerrel való szembenállásuk nem elsődlegesen vallási motiváltságú. Földrajzi helyzetüknél fogva beléjük ütköztek a perzsák csakúgy, mint a szeldzsuk törökök. Az egyes kurd földbirtokos törzsfők, az agák is legtöbbször harcoltak egymással.
A viszonylag egységes kurd királyság a XVI. sz. elején vált a török birodalom martalékává. Ettől kezdve a kurdok története a függetlenségért folyó harc történetévé vált. A kurdok felkeléseit csakúgy, mint az arabok próbálkozásait a törökök kegyetlenül elfojtották.
A török birodalom gyengülésével párhuzamosan bontakozó kurd nacionalista mozgalom már a XIX.-XX. század fordulója idején különböző politikai csoportokat hozott létre. Ekkor alakult a Kurd Nemzeti Bizottság és az első - bár tömegeket nélkülöző - politikai párt, a Kurd Nemzeti Párt.
